a Fitness - a Fitness sport

Fitness

A fitness vagy rátermettség (gyakran angolosan: fitness), (populációgenetikai modellekben gyakran w) az evolúcióelmélet központi fogalma. A genetikában egy adott genotípusú egyed szelekciós sikerét fejezi ki, értéke pedig megegyezik az egyed génjeinek arányával a következő generáció összes génállományában. (Más definíció szerint: a genotípus által létrehozott felnőtt utódok számát a vele versengő genotípus felnőtt utódainak számához viszonyítjuk.)
Ha az egyedek genotípusai közti különbségek befolyásolják azok fitneszét, a genotípusok gyakorisága az idők folyamán változni fog: a későbbi nemzedékekben a magasabb fitnesz-értékű genotípusok lesznek a gyakoribbak. Ezt a folyamatot természetes szelekciónak vagy természetes kiválasztódásnak hívják.
Az egyed fitnesze fenotípusán keresztül jelenik meg. Mivel a fenotípust a genotípus és a környezet egyaránt befolyásolják, korántsem biztos, hogy két, megegyező genotípusú élőlény fitnesze megegyezik. Mivel azonban az egy genotípushoz tartozó fitnesz egy átlagértéket jelent, visszatükrözi az összes ilyen genotípusú egyed reproduktív versenyképességét.
Mivel a fitnesz azt méri, hogy az egyed génjeinek hány kópiája van jelen a következő generációban, az nem fontos, hogyan érkeznek meg a gének a következő generációba. Így tehát mindegy, hogy az egyed reprodukálja magát, vagy épp segít a hasonló génállományú rokon egyedeknek a reprodukcióban – a lényeg, hogy a gének eljussanak a következő generációba. Azt a szelekciós mechanizmust, ami ezt a fajta segítő jellegű viselkedést támogatja, rokonszelekciónak nevezik.

A fitness mérése
fitneszt kétféleképpen szokás jellemezni: az abszolút és a relatív fitnesz mérőszámaival.
Egy genotípus abszolút fitneszén (wabs) a szelekció utáni és a szelekció előtti, az említett genotípussal rendelkező egyedek számának arányát értjük. Egy generációra számítják, a számítás történhet abszolút egyedszámok alapján vagy gyakorisági értékekből. Ha a fitnesz 1,0-nál nagyobb, a genotípus gyakorisága nő, ha 1,0-nál kisebb, a gyakoriság csökken.
Az abszolút fitnesz meghatározható úgy is, hogy a túlélési arányt megszorozzuk az átlagos termékenységgel.
A relatív fitneszt úgy határozhatjuk meg, hogy elosztjuk egy adott genotípus átlagos túlélő ivadékainak számát a versenytárs genotípusok átlagos túlélő ivadékainak számával (egy generációváltáson belül), tehát például egy genotípust (általában a legmagasabb túlélőképességet mutatót) normalizálunk w = 1 értékre és a többi genotípusok fitneszértékeit ehhez képest határozzuk meg. A relatív fitnesz így bármilyen nemnegatív értéket felvehet, a 0-t is beleértve.
A relatív fitneszt általában könnyebben meg lehet határozni mint az abszolút fitneszt. Ennek oka, hogy gyakran nehéz megállapítani, hogy a szaporodás után melyik utódoknak lett adott genotípusa.
A két koncepció szorosan összefügg, és ekvivalensek lesznek, ha osztjuk őket az átlagos fitnesszel, ami súlyozva van a genotípus gyakoriságával.
Ez Fisher fundamentális tételéhez vezet. Fisher tétele kimondja, hogy bármely élőlény átlagos fitneszjavulása adott időpillanatban a természetes szelekció számlájára írható, ami a géngyakoriságok változása útján hat és megegyezik az adott pillanatbeli genetikai diverzitással. Tehát a szelekció előrehaladása attól függ, hogy milyen nagy genetikai diverzitást hordoz a populáció.

Történet
Herbert Spencer brit szociológus használta először a híres survival of the fittest, vagyis „a legfittebb túlélése” (eredetileg survival of the best fitted) kifejezést 1851-es, Social Statics című munkájában, és később ezt használta a Charles Darwin által természetes kiválasztódásnak nevezett folyamat leírására. J.B.S. Haldane brit biológus volt az első, aki a fitneszt kvantifikálta a modern evolúciós szintézis keretei között, amely a darwini evolúció és a mendeli genetika egyesítéséből született egy 1924-es publikációjában: A Mathematical Theory of Natural and Artificial Selection („Egy matematikai elmélet a természetes és mesterséges szelekcióról”). A következő lépés az inkluzív fitnesz fogalmának bevezetése volt W.D. Hamilton brit biológus által 1964-ben, The Evolution of Social Behavior („A társas viselkedés evolúciója”) című dolgozatában.

Fitness (sport)

A fitnesz (gyakran angolosan: fitness) olyan életforma, amely a jó fizikai erőnlétet, a szív, a tüdő és a vérkeringés tartós teljesí­tő­ké­pes­sé­gé­nek fejlesztését, az egészséges életmódot és az esztétikus külsőt helyezi előtérbe. A wellnesstől alapvetően az különbözteti meg, hogy nagyobb szerepet kap benne az aktív, sportos időtöltés. Az 1990-es évek közepén fitneszvilágbajnoki címet szerzett Béres Alexandra szerint: „A fitness elsősorban optimális fizikai és pszichikai működési harmóniát, szociális alkalmazkodóképességet, a mindennapok optimális cselekvő- és teljesítőképességét jelenti. Állapot, mozgalom és életforma.”
A fitnesz az 1980-as években kezdett szabadidős tevékenységből sportággá alakulni. A ver­se­nye­ken a sportolók három számban: fürdőruhás illetve esté­lyi­ru­hás felvonulással, valamint önálló zenés gyakorlattal szerepelnek. Több irányzata is létezik, a női szépséget kidomborító hagyományosabb bemutatók mellett elterjedtek a testépítésre emlékeztető erőteljesen forlt alakokat, kimunkált izomzatot díjazó versenyek is.
"Fitness= rátermettség. Lehet jót enni, inni, szeretkezni, ez mind belefér az egészséges életmódba, csak bizonyos távolról sem szigorú, ésszerű szabályokat kell betartanunk." (dr. Czeizel Endre)

Fitness versenyek
A fitnesz versenyek története 1984-ig nyúlik vissza. Először az Egyesült Államokban tartottak Ms.Fitness versenyt Wally Boyko amerikai üzletember kezdeményezésére és szervezésében.
Wally Boyko a fitnesz iparágban kezdte el karrierjét. Az ott versenyző hölgyek egy része nem akart olyan izomtömegre szert tenni, amelyre a body building versenyeken volt szükség, ezért kifogásolták, hogy nem létezik olyan verseny, ahol megmérettethetnek. Így Wally-t foglalkoztatni kezdte az új sportág gondolata. Körülnézett az aerobic, a gimnasztika, a torna és szépségversenyek világában. Ennek eredményeként Wally Boyko 1984-ben megalkotta a Ms. Fitness versenyt.
Az első versenyeket a Wally tulajdonában lévő Fitness Trade Association védnöksége alatt tartották meg. 1989-re a Ms.Fitness versenyek fejlődésével elérkezett a pillanat, amikor a sportágnak saját szervezetre volt szüksége. Így jött létre 1991-ben az International Fitness Sanctionning Body (IFSB), mely a verseny szabályrendszerét is kidolgozta.
A 90-es évek elején Wally behozta a Ms.Fitness versenyeket Európába, melyhez elsőként Magyarország csatlakozott a Hargitai Győző által alapított Magyar Fitness Szövetségen keresztül és csaknem 10 évig az IFSB kötelékein belül versenyeztetett.

Wikipédia: Fitness és Fitness sport

Static tags: A fitness - a fitness fogalma - a fitness sport.